Main menu:
Szabó Krisztina Hajnalka
Sziasztok!
Szabó Krisztina Hajnalka vagyok, 2005. október 31-én születtem anyukám legnagyobb örömére.
A magzati életem sem volt zavartalan, ezért mikor megszülettem anyukám nagyon boldog volt, hogy azt mondták rendben vagyok. Bár kicsi voltam,anyukám és szülei (nagyiék)nagyon büszkék voltak rám. :)
Akkor még apukám is volt. 10 hónapos koromtól nem élünk vele.
Kezdetben nagyon ügyes kisbaba voltam, kivettem a cumit a számból,nyúltam azok felé a pörgő valamik felé a fejem felett. Később mikor 3 hónapos elmúltam anyu és a doktornéni vette észre, hogy valami nincs rendben.Itt ahol lakunk megvizsgáltak és tornát javasoltak. Dévény-módszer szerint tornáztam, amit nagyon szerettem, de sajnos az állapotom fokozatosan rosszabbodott. 2006 májusában mentünk a Bethesda Gyermekklinika Ideggyógyászati részlegére először, aztán oda járunk folyamatosan. Ott azt mondták, hogy oxigénhiány miatt fellépő mozgási rendellenességem van idegrendszeri funkció zavarral. Ez tünetileg a következő: végtagjaim feszesek, fejemet nem tartottam, merev volt a nyakam és hason ívben feszültem.Nagyon sokat sírtam és anyukámnak nagyon fájt.De sok jóval nem kecsegtették az orvosok. Ráadásul akárhogy vigyáztak rám kéthetente,havonta tüsszögtem, köhögtem és sajnos ha nem kaptam antibiotikumot tüdőgyulladásba torkollott.
Nagyon sok vizsgálaton estem át és egyáltalán nem voltak fájdalommentesek, többször gerincben érzéstelenítettek hozzá illetve csapoltak is onnan. Egy éves szülinapom előtt még kétoldali sérvműtétem is volt Szegeden,ahol szintén sokat sírtam, de a doktorbácsi nagyon kedves volt. Majd megint kórház, hisz állapotom egyre rosszabb lett. 16 hónapos koromtól kellett azokat a keserű porokat szednem amitől kicsit jobb lett ,csak anya azt mondta hogy amennyit használ feszességemnek és nyugtalanságomnak, annyit árt a kis májacskámnak. :(
2007. áprilisában anyu felkereste a HRG alapítványt Budán és Kati nénivel tornáztunk,illetve itthon mindennap anyuval és a papával.Egyre ügyesebb lettem, már a 3. feladatsort csináltuk,mikor a Bethesda Rechabján a doktornéni (anyu ideges volt a hátam miatt, mert kicsit görnyedt volt) felírt egy ülődorsetet, amit egy nagyon kedves bácsi kifizetett, mivel sajnos anyu nem tudta. Ez a bácsi felajánlotta azt, hogy segít nekünk,a papírjaimat kivitték Ukrajnába,ahol is a doktorbácsi azt mondta meg tud gyógyítani.
Elkezdték anyuék a műanyagkupakokat gyüjtögetni, szórólapokat csináltak,azután találkoztunk egy másik bácsival, aki videót készített rólam,bár én szinte végig aludtam,de sikerült néhány óra alatt felvenni a párperces videófilmet:). www.indavideo.hu/video/A_segítsegeteket_kerem! Azután egy kecskeméti szórakozóhely bulit szervezett és elhozták anyunak a bevételét. Nagyon köszönjük nekik,nélkülük nem sikerült volna,és a sok jólelkű ember nélkül sem, akik a videóm hatására közel 3,2 millió Ft-ot adakoztak nekem!!!! Nekik és azoknak akik fáradságot nem kímélve kupakokat gyűjtöttek!
2007 dec.1-én utaztunk először 15 napra repülővel Donetsk melletti kisvárosba kezelésre. Ott találkoztam sok nénivel és bácsival akik fehér köpenyben voltak, de anyu azt mondta ne féljek,jó emberek-bár egy szavukat sem értettem:), mosolyogtam rájuk. Nagyon sok injekciót kaptam,vizsgálgattak,masszíroztak és tornáztattak-bár igyekeztem kifejezni a nemtetszésemet a végére belejöttem! Azután hazaindultunk,sokkal jobb volt a közérzetem, kevesebbet feszültek a karjaim és a lábaim! Mozogtak! Leszálltunk a repülőről, a nagyi várt minket, sírt ahogy rámnézett, azt mondta ránézésre is sokat javultam!
Itthon mindenki örült nekem, a család, az internetes barátok, a segítő emberek és a sorstársaim szülei is!
Itthon folytattuk a tornákat,anya ötvözte az itthoni és a kinti tornát.Nehezebb volt így,de megcsináltuk. Eljött a karácsony,anyu vett nekem szép hercegnős ruhát,fel is adta rám.Anya azt mondta,aaz én javulásom a legszebb karácsonyi ajándék, persze a barátok is küldtek ajándékot,nagyon tetszettek ,köszönöm!
